Élőhelyével szemben – a víz tisztaságát kivéve – kevésbé igényes,
mint a tiszai ingola ezért nemcsak a hegy- és dombvidéki patakokban,
hanem a folyók alacsonyabb szinttájain, a paduc,
márna- és dévérzónában is előfordulhat.
Szaporodása azonban többnyire a folyóvizek fölső szakaszain megy végbe,
ahol az ikrákból kikelő lárvák a meder üledékébe ássák be magukat.
Megtalálható.
Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rába, Pinka,
Szakonyfalui-patak, Grajka,
Dráva, Kerka, Kerca.